Utazás a szemem körúl

Preambulum:

Karinthy Frigyes a koponyája körül utazott, én kellő szerénységgel  a szemem körül teszem ugyanezt. egy blog terjedelmének és tartalmának megfelelően.

Előzmények:

A történet, több évvel ezelőtt ott és akkor történt amikor Gizit elkísértem  a János Kórház Szemészeti osztályára az éppen esedékes  kontról vizsgálatra. Felhasználva a lehetőséget megkértem a doktor nőt, vessen egy pillantást a szememre. A vizsgálat után közölte, hogy szürke hályog fejlődik a bal szememen, amit ha megérett meg kell műteni.

Az évek múltak, már csak én járok kontrollra a zöld hályog miatti cseppekért. A bal szememmel egyre rosszabbul látok. A Fő orvos Asszony közölte itt a műtét ideje. Különböző elő vizsgálatok, váró lista, 7,3o- jelentkezés  a Kórházban.

Az Új Szt. János Kórház - a többi K.U.K. osztrák,német stílusban  épült kórtársaival  együtt szegényházként is működött. Az utolsó épület a  háború "áldozata" lett.A több mint 100 éves komplexumot próbálták modernizálni, de az átépítések láthatóan csak sminket jelentettek a kórház  több mint ráncos arculatán.

Fentiek ismeretében kellemesen csalódtam. Előítéletem és gátlásaim enyhültek, amikor a beteg sokadalom ellenére a felvételi bejelentkezés alig 5 percig tartott. Megkaptam azonosító karperecem.  Mintha éppen rám várt volna egy kedves nővér a kórterembe kalauzolt.
 Egy  láthatatlan rendszernek lettem részese, ahol  mindenki tudja a feladatát , és megfelelően  türelemmel , a páciensek felé irányuló empátiával  végzi munkáját.. 

Utazás:

A Fő orvos Asszony pontosan 7.30-kor jött. Szemembe cseppentett, nyugtatóan mondta, hogy a műtőben találkozunk. Bizonyitandó, hogy nem félek, víz nélkül bekaptam  a nyugtató, feszültség oldó tablettámat.

 Az "előkészítőben  egy hatalmas karosszék szerű  alkalmatosságba ültettek- az amerikai filmekben a villamos szék ilyen,  jutott eszembe-, papucsom levették, helyette egy zöld színű mamuszt húztak a lábamra,  fejemre egy hasonló színű sapkát  tettek. A műtőkben rendszeresitett zöld szerelés a reményt akarja jelképezi, -gondoltam-, Még néhányszor a szemembe csöppentettek, majd megállapították, hogy nem tágulok tovább. Biztos, hogy szemészeten vagyok?


A műtőbe lo.35-kor léptünk be. A pontos időt az előkészítőben lévő falióra mutatta. A többesszám azért jogos  mert két zöld ruhás kíséretet kaptam. Nincs vissza út. Kísérőm felsegített volna , egy jól megvilágított pultra, de én elhárítottam és egyedül másztam fel és egyedül feküdtem le. Ez apróbb bonyodalmat okozott mert kb. 1 méterrel lejjebb  vackoltam el  magam . mint kellett volna. Letakartak. Gondolatban búcsúztam közel 80 évig becsülettel szolgált szemlencsémtől. Azt még láttam, hogy  fölöttem megjelent egy  zöld színű kommandos maszkot viselő fej. Álarca ellenére felismertem a Fő orvos Asszonyt /a hangjáról!/ Azt mondta: ne féljen nem fog fájni., csak kövesse az utasításokat. Mindjárt eszembe jutott hogy a krimikben is ezt mondják az áldozatoknak-

Elfogott a teljes kiszolgáltatottság érzete. Már csak a mikroszkóp fényét láttam és az ultra hangos készülék berregő hangját hallottam.
Rövidesen érezem, hogy vágják a szemem, s mintha egy irodai papír tűző gép kattogása adta volna a kísérő zenét . Még a lencsét benyomjuk és készen is vagyunk, hangzott a megváltó biztatás. A szemem leragasztották, fejemet valami kalodából kivették, felülhettem.   Határozott mozdulattal, segítség nélkül léptem le a műtő asztalról .Ahogy érkezésemkor, most is elutasítottam a segítő kezeket és egyenes tartással indultam a kórteremmel ellenkező irányba.  Végül is az ágyamhoz vezettek, hogy 30 percig mozdulatlanul feküdjek. Már sötétedett amikor felébredtem.

A mosdóban lévő tükörben megnéztem magam és megállapitottam, hogy nagyon hasonlítok a görög mitológiából ismert  egy szemű szörnyre, Küklopszra.

Befejezés

. A műtét sikerült. Komplikáció nem volt, nem van. Mehetek kertészkedni. Már alig várom a következő szem műtétem, olyan jól utaztam?!

• u.i. elnézést a  tárgyilagos leírásért, a túlzásokért és a "gag" ok ért

Tragikomédia kettős szereposztásban

Talán 10 éve történt, hogy a Kórház folyosóján találkoztunk. Korábban hosszabb ideig egy osztályon dolgoztunk. Örömmel üdvözöltük egymást.. Hogy vagy?  Ma már jól, de három évet vártam vese átültetésre. Tudod milyen érzés 3 évig abban a tudatban élni, hogy nincs tovább. Ennek vége.  Most a műtét után csak rutin ellenőrzésre jöttem ide. Gratulálok.

Régi közös emlékeinket időztük fel., hogy Helsinkiben -járat kimaradás miatt- majd egy hétig náluk vendégeskedtem.. Jókat horgásztunk. Így igaz.  Tudod most meg az a bajom, hogy a memóriám időnként kihagy, főleg a neveket illetően. Hát ez kellemetlen -mondtam- de hamar lerendezhetjük a dolgot,: te megmondod a neved,  s én is megmondom a nevem.

                                               . - . -


A napokban a János Kórház Szemészetére voltam hivatalos. Egy tömött 128-as buszra szálltam fel. Így történt, hogy kéretlen hallgatója, szinte részese lettem a diskurzusnak. Megjegyzem.,hogy a beszélgetők távol ültek egymástól. Talán ezért kommunikáltak  hangosan. "A végállomásig megy? Igen.  Jó magának, nekem onnan még 10 perc gyalogút, felfelé. Honnan tudja, hogy végállomásig utazom? Onnan, hogy 15 évig  egymás mellett laktunk. Tényleg, már emlékszem magára.. Tudja, még most is megtartom az előadásaimat,  de néha előfordul, hogy a legegyszerűbb dolgok sem jutnak eszembe. Főleg a nevekkel vagyok így. Az bizony kellemetlen. Két dédunokám van. Nekem is. Amikor leszállunk megmutatom a fényképeiket. Jó lesz akkor majd megmondja  a nevét is. Én is erre akartam kérni.

A busz megállt a János Kórháznál. Leszálltam

Végre egy jó hír

Szabad perceimben bekapcsolom a PC.t, megnézem a híreket, esetleg lejátszok egy sakk partit. A minap is a híreket böngészve szembe tűnt egy föcim: A bor ivása gátolja az Alzhemerkór, a demencia kialakulását. A téma felkeltette érdeklődésem  -talán nem véletlen - mivel szeretem a bort és félek a korral járó elbutulástól.

A hír szerint svéd tudósok több hónapos kutató munka után összevetették több mint 2000   ember /75 évnél idősebbek/  egészségi állapotának alakulását s megállapították, hogy a vizsgált személyek  közül  a mértékkel bort fogyasztok  esetében 45-50% -nál egyáltalán nem, vagy csak jelentéstelen mértékben volt kimutatható kóros elváltozás, szemben  teljes bor absztinenciát tartókkal.

Megjegyzem,  a jó hír, értékét csökkenti az a tény, hogy a cikk szerzője nem fejti ki részletesebben, mi értendő "mértékkel" fogyasztás alatt. Akó, gallon, pint, icce esetleg liter mennyiség, továbbá orvosi közlönyben, vagy borászati szak lapban jelent meg  a fent említett kutatási eredmény.